2008. február 15., péntek

varakozas..

Már régen írtam ide,de nem nagyon történt semmi…azon kívül,h egyre jobban parázom a munkadolog miatt…komolyan rémálmaim vannak..néha elég gagyik..pl felriadtam arra,h anyááám nem vettem repjegyet,pedig 1 óra múlva megy a gép!csont ideg lettem,összevissza kapkodtam… örökre itt maradok,senkit sem fogok látni…amikor lezárult a csekkolás,egy sípszóval jelezték,h vééégem…ez a telem volt és egy sms,h levontak 200ftot a számlámról…hát így éldegélek..:)))
kedden fölmentem még egy körre a hotelekbe,nameg a síközpontba…belépek az ajtón és banyek megint az az undokképű liba ül ott..elővettem a legszerencsétlenebb fejem és álltam…hátha megszán,végül bejött bár sokat nem nyertem vele…telefonált pár helyre(lehet,h pizzát rendelt..),annyit kivettem a hadarásából,h szegény csaj…már megint itt van..de semmi…szezon közepe,nyílván minden tele..mit tehetek,jól kiakadtam…azon voltam,h teljesen elhagyom magam,de azt tartogatom későbbre..:) inkább elindultam egy tök szép havas csúcsra Csájjal és Bori szánkójával a hátamon…hát kigyalogoltam az elkeseredésem(egy időre..)és amikor fönt álltunk hupp rá a piros turbobobra és hajjrááá!!!hihetetlen kirrrály volt,jött velünk a fél hegy,mert ott még porhó volt!!a jó meredeken gyorsan csúsztunk!!hangosan visongtam végig…tetszett nagyon..ki is találtam,h ez lesz a várakozós sport,mivel síelni már nem merek,mert akkor nem marad kajára..
basszus ezt azért nagyon eltaktikáztam..mármint a szezon közepét..nem mintha lett volna választásom..na jó az mindig van,de hogy hagyhattam volna ki lemenő nap fényében a thai hullámok símogatását…ahhh…nameg a 40kg ananászt se feledjük!!heppiheppiii!!!igaz Zsuzsi?:)))na érzitek??
Na mindegy most szívok rendesen…de azt is kell néha,nem?úgyis mindig azt hallgatom,h mennyire naív vagyok és közöm sincs a valódi élethez..na most majd lesz…ülök egy csodaszép helyen,kedves Lolinéni mindig poénkodik,velem van Csájka,aki imád a mezőkön száguldozni,süt a nap,kék az ég,este remek buta sorozatok tömkelegéből tanulhatok…már mindent tudok szerelem-csalódás téren…ezek mindig bőgnek!!!hát így összefoglalva azért annyira nem kemény a helyzet!:)))azért is akartam új irányt venni,mert elegem volt,h én is elkezdtem a pénzparát…sohasem volt elég,h utazgassak,ha jó idő volt(,vagy ha szar..)kb minden hétvégén mentünk vhova..azok a jó kis csövitúrák..alvás a fal alatt,csillagos ég,tábortűz,csomós zacsilevesek ala őrült pécsi Zolibarátunk:))…nameg a csokihegyek!!hiányzik banyek,mindjárt kezdődnek ezek én meg itt ülök jóóóó messze..szóval kicsit hülye a helyzet,mert itt közel vannak a kövek,de hol vagytok ti????mindjárt én is bőgni kezdek,mint Carlos Manuel Rodrigez Delgado…vagy ki…:)
Ma azt tervezem,h elmegyek futni..elég nehezen veszem rá magam,mivel hosszú a kör és az utóbbi két levágós próbámtól jobban kifingtam,mintha végigfutottam volna az eredetit..
Megyek is,mert lassan éhes leszek,leesik a cukrom,attól meg ideges leszek és rosszkedvű..:)
Majd meg írok!!
Adios!

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ne parázz, tuti lesz meló!!
Kitartás!
s így is veled vagyunk.

Ü.
Szilvi

brumikati írta...

Hogy áll a gyógyszergyár? Kicsit lehangoltnak tűnsz?! Nyugi van, a szezonnak is vége lesz egyszer, akkor lesz meló neked is :)! Zsolt üzeni, hogy egyél dulce de lechét :)! Hívlak majd :)! Puszi Tesód

Névtelen írta...

nyugi Kinga :D Ne keseredj el ez egy kemény szülés lesz, dehát sztem ezt tudtad te is!

Amúgy ha én is számítok akkor. lehet arrafele vetődök előbb-utóbb :D(szóval már nem soká leszel solo immigrante ;)

Nnna csak keményen!
Tamás